Az adatkezelés alapja lehet:  
a. Hozzájárulás 
Az adatkezelésre csak akkor kerülhet sor, ha az érintett egyértelmű megerősítő cselekedettel, például  írásbeli -ideértve az elektronikus úton tett -, vagy szóbeli nyilatkozattal önkéntes, konkrét,  tájékoztatáson alapuló és egyértelmű hozzájárulását adja a természetes személyt érintő személyes  adatok kezeléséhez.  
A hozzájárulás az ugyanazon cél vagy célok érdekében végzett összes adatkezelési tevékenységre  kiterjed. Ha az adatkezelés egyszerre több célt is szolgál, akkor a hozzájárulást az összes adatkezelési  célra vonatkozóan meg kell adni. 
Az érintett jogosult arra, hogy hozzájárulását bármikor visszavonja. A hozzájárulás visszavonása nem  érinti a hozzájáruláson alapuló, a visszavonás előtti adatkezelés jogszerűségét. A hozzájárulás  megadása előtt az érintettet erről tájékoztatni kell. A hozzájárulás visszavonását ugyanolyan egyszerű  módon kell lehetővé tenni, mint annak megadását. 
Un. szenzitív személyes adatok (a továbbiakban: különleges adatok) esetén, melynek kezelése  hozzájáruláson alapul, csak és kizárólag az érintett írásbeli, egyértelműen kifejezett akaratot  tartalmazó nyilatkozatát fogadja el hozzájárulásként az Adatkezelő. 
A mindennapi élet un. kisebb jelentőségű ügyleteiben, illetve az ügyintézés megkönnyítése és  meggyorsítása céljából az Adatkezelő az érintett kifejezett hozzájárulásának értékeli a személyes  adatok önként történő megadását. Ilyen pl: telefonszám, e-mail cím megadása kapcsolattartási  adatként; vagy a magánhasználatú e-mail címről történő kapcsolatfelvétel. 
A gyermek hozzájárulására vonatkozó feltételek: 
A közvetlenül gyermekeknek kínált, információs társadalommal összefüggő szolgáltatások  vonatkozásában végzett személyes adatok kezelése akkor jogszerű, ha a gyermek a 16. életévét  betöltötte. A 16. életévét be nem töltött gyermek esetén, a gyermekek személyes adatainak kezelése  csak akkor és olyan mértékben jogszerű, ha a hozzájárulást a gyermek feletti törvényes képviseleti  jogkört gyakorló személy adta meg, illetve engedélyezte.
b. Szerződés teljesítéséhez szükséges adatkezelés 
Az adatkezelés olyan szerződés teljesítéséhez szükséges, amelyben az érintett az egyik fél, vagy az a  szerződés megkötését megelőzően az érintett kérésére történő lépések megtételéhez szükséges.
c. Jogi kötelezettség teljesítéséhez szükséges adatkezelés 
Az adatkezelés az Adatkezelőre vonatkozó jogi kötelezettség teljesítéséhez szükséges. 
Ha az adatkezelésre az Adatkezelőre vonatkozó jogi kötelezettség teljesítése keretében kerül sor, vagy  ha az közérdekű feladat végrehajtásához, illetve közhatalmi jogosítvány gyakorlásához szükséges, az  adatkezelésnek az uniós jogban vagy valamely tagállam jogában foglalt jogalappal kell rendelkeznie. A  hatályos rendelkezések alapján elegendő azonban, ha egyetlen jogszabály szolgál jogalapul több olyan  adatkezelési művelethez is, amely az Adatkezelőre vonatkozó jogi kötelezettségen alapul, illetve  amelyre közérdekből végzett feladat ellátásához vagy közhatalmi jogosítvány gyakorlásához van  szükség. 
Különleges adatok esetében az adatkezelés feltétele továbbá az is, hogy az Adatkezelőnek vagy az  érintettnek a foglalkoztatást, valamint a szociális biztonságot és szociális védelmet szabályozó jogi előírásokból fakadó kötelezettségei teljesítése, konkrét jogai gyakorlása érdekében legyen szükséges,  úgy, hogy ezt az érintett alapvető jogait és érdekeit védő megfelelő garanciákról is rendelkező uniós  vagy tagállami jog, illetve a tagállami jog szerinti kollektív szerződés ezt lehetővé teszi. 
d. Létfontosságú érdekből történő adatkezelés 
A személyes adatok továbbítása jogszerűnek tekintendő, ha olyan érdek védelméhez szükséges, amely  az érintett vagy valamely más személy létfontosságú érdekeinek – köztük testi épségének vagy életének  – védelme szempontjából bír alapvető fontossággal, és az érintettnek nem áll módjában hozzájárulását  megadni. 
Más természetes személy létfontosságú érdekeire hivatkozással személyes adatkezelésre csak akkor  kerülhet sor, ha a szóban forgó adatkezelés egyéb jogalapon nem végezhető. A személyes adatkezelés  néhány típusa szolgálhat egyszerre fontos közérdeket (Lsd. 3. e. pont) és az érintett létfontosságú  érdekeit is, például olyan esetben, amikor az adatkezelésre humanitárius okokból, ideértve, ha arra a  járványok és terjedéseik nyomon követéséhez, vagy humanitárius vészhelyzetben, különösen  természeti vagy ember által okozott katasztrófák esetében van szükség.
e. Közérdekű adatkezelés 
A népegészség területén közérdekből szükséges lehet a személyes adatok különleges kategóriáinak az  érintett hozzájárulása nélkül történő kezelése. A népegészség fogalmát az alábbiak szerit kell  értelmezni: valamennyi, az egészséggel kapcsolatos elem, nevezetesen az egészségi állapot -beleértve  a morbiditást és a fogyatékosságot -, az egészségi állapotot meghatározó tényezők, az egészségügyi  ellátással kapcsolatos igények, az egészségügyi ellátásra biztosított források, az egészségügyi ellátás  nyújtása és az ahhoz való általános hozzáférés, valamint az egészségügyi ellátással kapcsolatos  kiadások és finanszírozás, továbbá a halálokok. 
Uniós vagy tagállami jogban megállapított fontos közérdek védelmében a személyes adatok  továbbítása szükséges. Ilyen fontos közérdek például: adó- és vámhatóságok, pénzügyi felügyeleti  hatóságok vagy a társadalombiztosítási ügyekért vagy a népegészségügyért felelős hivatalok közötti  nemzetközi adatcsere, a fertőző betegségek felmerülésének esetekor a fertőzöttekkel való  érintkezések nyomon követése érdekében szükséges adattovábbítások. 
Adatkezelés közérdekű archiválás céljából, tudományos és történelmi kutatási célból vagy statisztikai  célból is lehet szükséges uniós vagy tagállami jog alapján, amely arányos az elérni kívánt céllal,  tiszteletben tartja a személyes adatok védelméhez való jog lényeges tartalmát, és az érintett alapvető  jogainak és érdekeinek biztosítására megfelelő és konkrét intézkedéseket ír elő.
f. Un. jogos érdek alapján végzett adatkezelés 
Az Adatkezelő – ideértve azt az adatkezelőt is, akivel a személyes adatokat közölhetik – vagy valamely  harmadik fél jogos érdeke jogalapot teremthet az adatkezelésre, feltéve hogy az érintett érdekei,  alapvető jogai és szabadságai nem élveznek elsőbbséget, figyelembe véve az adatkezelővel való  kapcsolata alapján az érintett észszerű elvárásait. Az ilyen jogos érdekről lehet szó például olyankor,  amikor releváns és megfelelő kapcsolat áll fenn az érintett és az Adatkezelő között, például olyan  esetekben, amikor az érintett az Adatkezelő alkalmazásában áll. Az Adatkezelő jogos érdekének  tekintendő továbbá az is, ha jelzi a lehetséges bűncselekményeket vagy a közbiztonságot fenyegető  veszélyeket, és az ugyanazon bűncselekményhez vagy közbiztonságot fenyegető veszélyhez  kapcsolódó releváns személyes adatokat egyedi esetekben vagy több különálló esetben továbbítja az  illetékes hatóságnak.
Un. jogos érdek alapján végzett adatkezelés valamint, ha az adatkezelés jogi igények előterjesztéséhez,  érvényesítéséhez, illetve védelméhez legyen szükséges, vagy amikor a bíróságok igazságszolgáltatási  feladatkörükben járnak el. 
Az emberi élet, testi épség, személyi szabadság védelme, a veszélyes anyagok őrzése, vagyonvédelem  céljából; jogi személyt megillető személyiségi jogok védelmében is adatkezelés valósulhat meg,  amennyiben az Adatkezelő vagy egy harmadik fél jogos érdekeinek érvényesítéséhez ez szükséges.  
Az Adatkezelő szolgáltató tevékenysége során a működéséhez kapcsolódó be-, lejelentések  el(ő)készítése érdekében készített összesítések, táblázatok, kivonatok is tartalmazhatnak személyes  adatokat, melyek kezelésének jogalapját a jogos érdek adja.